Besenyei Brigitta

Tudom milyen, amikor kívülről úgy tűnik, minden rendben van — de belül lassan elfogynak az erők.

Amikor az élet egyszer csak megáll, és elérkezik egy olyan mélypont, amin már nem lehet átlépni, csak átmenni.

Az írásaim azokból a tapasztalatokból születnek, amiket saját életemben éltem át — és amiken keresztül ma már másokat is tudok kísérni.

Átéltem a bántalmazás különböző formáit – a fizikai, verbális és érzelmi sebeket, és a párkapcsolati idő megvonást, amikor a szeretet egyre inkább várakozássá vált.

Megismertem, milyen, amikor a szeretetért küzdeni kell, amikor a másik érzelmileg elérhetetlen, és amikor a csend válik a legfájóbb válasszá.

Tudom, milyen egy társfüggő kapcsolat, ahol az önfeláldozás és a segítés lassan önelvesztéssé válik.

Tudom, milyen, amikor a gyerek viselkedése tükröt tart a szülőnek, és a „kezelhetetlen kamasz” valójában a családi fájdalmat próbálja kimondani.

Ezekről írok – a bántalmazásról, a társfüggésről, a szülő–gyerek kapcsolatról, a határok tanulásáról, az elengedésről és az újrakezdésről, és arról, hogyan lehet a fájdalomból lassan gyógyulás, az elveszettségből önismeret, a megfelelésből önbecsülés.

Nem elméletet osztok, hanem megélt tapasztalatot.

Ha valamelyik történetben magadra ismersz, talán épp ott kezdődik el valami új – benned is.